A korábban vártakhoz képest jóval hamarabb, kettő futammal a vége előtt behúzta Lewis Hamilton negyedik bajnoki címét, és ezzel becsatlakozott a Forma 1 halhatatlanjai közé. De vajon képes lesz e valaha a számokon túl is belépni ebbe a klubba? Kötve hiszem, az idő viszont mindent meg fog válaszolni.

A versenyhétvége szabadedzései szoros csatát jósoltak, ezredek vagy tizedek választották el a 3 topcsapat tagjait, ez köszönhető a rövid pályahossznak is, az 'újjávarázsolt', kissé jellemtelenné tett Autodromó Hermanos Rodríguez közel a Red Bull ringhez hasonló köridőket hozott. Mondhatni pontosan a volt A1 Ring és a Hungaroring közé ékelődött e szempontból. A ritka levegő pedig külön pikantéria volt a modern kori, túlbonyolított erőforrások számára. Ahogy később láthattuk is futam közben, a Renault erőforrásokat gyakorlatilag légpuskával lövöldözték kifele, szám szerint négyet a hat ilyesfajta motorral hajtott gépjárműből. Rossz ómen volt ez verseny közben Verstappenre nézve, de a technika ismét megkegyelmezett neki, így domináns győzelmet arathatott Mexikóvárosban.

Térjünk csak vissza az elejére, a hosszú célegyenes lehetőséget kínált a kavarodásra, ami végül nem igazán történt meg, de a 3-as kanyarban csak bekövetkezett egy újabb vitás eset, ugyanis az idei év két főszereplője összekoccant -ismételten-. Számomra elég gyanús volt, hogy bár tényleg csak egy kisebb megcsúszásnak tűnt Vettel kanyarvétele, mégis lehetett benne látni egy pici pánikreakciót, ami az egész évét beárnyékolta. Ez nem véletlen, a Ferrari ő általa reméli a rég várt csodát, az új Schumacher korszakot, és lehet nem fogják fel, az már sosem fog visszatérni, a vezetők továbbra is ezt érzékeltetik Sebastiannal. Ami nem egy jó hozzáállás, de lehet nincs most kézenfekvőbb számukra. Ez adhatja egész évben az átgondolatlan, heves, néha amatőr és izzadtságszagú pillanatok nagyját.

 De ami történt, megtörtént, mindketten a boxba kényszerültek, és elindult a felkapaszkodás, ami fura mód csak a vörös autó sofőrjének sikeredett, Hamilton úgy elveszett a hátsó régiókban, mintha nem is érdekelné a végeredmény. Persze utólag mondták, sérült lett a diffúzor, de egy elit versenyző, elit autóban még ebben a helyzetben is megrázhatta volna magát, hogy ne ilyen szánalmas eredménnyel, körhátrányban legyen négyszeres bajnok.

 Továbbá,  a verseny utolsó negyedében történt egy bizonyos nosztalgikus és epic két kör, Lewis utolérte Alonsot, előre éreztem, a spanyol nem fogja könnyen adni a bőrét, egy lovaskocsival is képes harcba szállni korábbi riválisával. Meg is történt, az első támadását vissza verte, világbajnokhoz méltóan, a másodiknál már kevesebb esély volt erre, de ott is megpróbálta, és pontosan ez mutatja meg, mi a vérbeli versenyzés, nem a DRS által keltett kikerülés, a rádiós rinya, hogy "miért is vagyok béna?", hanem ez az eset. Lehet tanulni mindkettőjüktől kedves kollégák. 

A végére még egy kis szösszenet Hamiltonról, egy lengyel néző szúrta ki azt a jelenetet, mikor is a futam előtti egyperces gyásszünetet tartották a Mexikói földrengés áldozatai miatt, kedves Lajosunknak valószínűleg nagyon fontos telefonja jött, mert inkább azt babrálta, minthogy szimpla tiszteletből egy helyben álljon. Nagyon, kevés, ideig. 

Lehet egy ilyen ember elismert és halhatatlan? Akár egy lovagi rangot viselő? Rátok bízom.